SF&F Nexus - Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés - Kötet ismertető Kadmontól
Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés

Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés című kötetéről Takács György (Kadmon) készített ismertetőt.

* * *

Termék: Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés (1985)

Cím: Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés

Kiadó: Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Publikálás ideje: 1985

Termék típus: novelláskötet, 254 oldal

Ismertető írója: Takács György (Kadmon), Jellemzők: férfi, 40-es, Ízlés: Beleélést és logikát kereső

Olvasva: Nemrég (2018 ősz), első olvasás

Értékelés: gyenge (1/3 pont), Élmény: gyenge (1/3 pont)

* * *

Az A kitüntetés egy novelláskötet Weinbrenner Rudolf szerzőtől a Kozmosz Fantasztikus sorozatban.

Fülszöveg

Öt írás található ebben a kötetben. A Tyrkir saga az Edda-énekben is szereplő, déli vitéz rekonstruált története, amelyben a magyar Tyrkir Vörös Erik vejeként részt vesz az izlandi vikingek patriarchális életében, és jelentős szerephez jut Grönland felfedezésében.
Az Invázióban vénuszi kábítószercsempészek és a Föld vezérkara közötti küzdelmet ismerhetjük meg. A Párhuzamos életrajzokban a szerző időeltolás útján végrehajtott tökéletes sci-fi-bűntényt mutat be. Mit tehet a rendőrség, ha a gyilkos fegyvert hét év valódi pora lepi? Hogyan élhet ugyanazon férfi két énje – egy feleséggel? A Loch Ness megadja a híres tó fantomlakójával kapcsolatos legújabb magyarázatot – a sci-fi ezúttal parodisztikusan kezelt műfajában. Izgalmas történet A kitüntetés című kisregény is. Felrobban az erdő mélyén lapuló titkos Génbank, ahol a XXV. századi társadalom számára legfontosabb egyéniségek génjeiből – kitüntetésképpen – újjáteremtik az elhunyt személyiségeket. A nyomozás ugyan felderíti a tettes(eke)t, de felszínre kerülnek a gépi világban értékes cél és feladat nélkül elsorvadt emberi személyiség kínzó tudatzavarai is.

* * *

Spoilermentes ismertető

A kötetből egyedül a Tyrkir Sagát ajánlom, az kimondottan olvasható, szórakoztató. Ebből a kisregényből érződik, hogy a szerző egyébként tudna jól írni, sajnos a többi írás gyengébbre sikerült. Hiába a jó ötletek, ha a kidolgozás vagy nincs jól átgondolva, vagy túl hosszúra sikerül. A kötet megjelenése idején lehet, hogy a spekulatív felvetések (számítógép! génmanipuláció! nem-változtatás!) izgalmasabb agymunkát jelentettek az olvasónak, de napjainkban nem hiszem, hogy ezeknek a fejtegetése huzamosabb ideig lekötne bárkit is. Igazából nem javaslom a Tyrkir Sagán kívül a többi írást elolvasásra, de a spoileres ismertetőt azért érdemes lehet elolvasni róluk, nagyjából annyi van a történetekben. Egy újraírt, újraszerkesztett változat mindegyikből lehetne olvasmányos, de tartok tőle, hogy ez már nem várható.

Értékelés: Gyenge (1/3 pont) Az egyetlen közepesen jó történet sajnos nem ellensúlyozza a kötet többi írását.

Élmény: Gyenge (1/3 pont) Bár végigolvastam az írásokat, nem kötött le különösebben.

* * *

Tyrkir Saga (2/3 pont): 72 oldalas történelmi jellegű kisregény a 900-1000-es évek környékéről. Egy magyar kalandor csatlakozik egy grönlandi csapathoz, és együtt belevágnak kalandokba. Jó stílusban megírt, szórakoztató történet.

Invázió (1/3 pont): 22 oldalas futurisztikus tudományos nyomozós történet. Az alapötlete nem lenne rossz, de a kivitelezés nem túl érdekes.

Párhuzamos életrajzok (1/3 pont): 70 oldalas spekulatív fikció. Az alapja valamelyest ötletes, de nagyon hosszan nyúlik el, és szerintem unalmassá válik.

Loch Ness (1/3 pont): 12 oldalas futurisztikus történet. Kimondottan jó az írás háttere, és a hossza is megfelelő lenne, de nincs benne elég feszültség.

A kitüntetés (1/3 pont): 73 oldalas futurisztikus spekulatív, krimi-szerű történet egy olyan világról, ahol az emberek az érdemeik alapján, kitüntetésként korlátlan ideig élhetnek. Azért csak krimi-szerű, mert a nyomozás nagyon gyermeteg módon kerül bemutatásra. Sokkal hosszabb, mint amennyi érdekesség van benne.

* * *

Spoileres értékelés

Tyrkir Saga (2/3 pont): A történet alapja az az elmélet, hogy az Amerikába hajózó vikingek közül Tyrkr magyar származású volt. (Ennek az alapja, hogy a tyrkr jelentése "török", és akkoriban az ilyen magyar-bolgár-féléket is töröknek nevezték a skandinávok. Ebből talán kicsit erős arra következtetni, hogy akkor nyilván magyar volt az a török, de akár igaz is lehet a dolog.) Ennek szépen utánajárt a szerző, és egy érdekes, kalandos viking sagát írt, amiben jól ötvözi az ősmagyar és a skandináv történelem és mitológia elemeit.

Invázió (1/3 pont): A naprendszer bolygóit benépesítették. A Vénusz agresszív politikát folytat a Föld ellen. A Földön észreveszik, hogy a vénuszi ügynökök a Földön nem esznek semmit. A Vénusz a Földre küld egy űrhajót, hogy elfoglalja a Szahara egy szeletét. A katonáik gyanúsan zöld színűek, és egyáltalán nem hoztak magukkal élelmiszert. Ezzel kezdődik a történet, ami pár oldallal később azzal ér véget, hogy kiderül, hogy a vénusziak fotoszintetizáló mutánsokat hoztak létre, és úgy gondolták, hogy brilliáns ötlet lesz, hogy övék lesz a Szahara, mert ott nagyon sok a napfény, és egész nap csak ehetnek. A földiek az időjárás-szabályozó gépükkel felhőket küldenek a Szahara fölé, és jól kiéheztetik a vénuszi katonákat, akik megadják magukat.

Az alapötlet maga nem rossz, de nagyon gyermeteg módon képzeli el a szerző a katonai hadműveleteket, és a hadtáp-ellátás megszervezését.

Párhuzamos életrajzok (1/3 pont): Egy kutatóhoz érkezik egy vendég, aki el akarja vinni a kutató feleségét. A vendég a kutató hasonmása, aki azt állítja, hogy egy párhuzamos dimenzióból érkezett. Kiderül, hogy amit a kutató csak hallucinálásnak gondolt, valójában azért történik, mert ő egy dimenzió-váltásra képes mutáns, és ha erősen koncentrál, akkor át tud lépni más valóságokba és idővonalakba. A kutató felesége pár évvel korábban meghalt, és a hasonmása ebbe a valóságba lépve megmentette a nőt, de most már eljött érte, hogy learassa a munkája babérjait. Ezzel kezd a történet, majd sok-sok-sok oldalon keresztül merengenek a világ dolgairól az egyébként nem túl szimpatikus szereplőt. A kutató igazából nem is szereti a feleségét, az asszony se őt, tulajdonképpen semmi oka nincs annak, hogy drukkoljunk annak, hogy együtt maradjanak. Erre valószínűleg a szerző is rájött, mert az írás kétharmada környékén beveti azt, hogy a valóság-megváltoztatás miatt világméretű katasztrófa kezdődik, és ha a hasonmásé lesz a feleség, akkor elpusztul a világ. Azonban, mivel egyik szereplő sorsa se érdekelt már különösebben, a világ elpusztulása legalább érdekes lett volna. Így viszont sablonos, lapos befejezése lett, a hasonmás megpróbálja megölni a kutatót, ezen a feleség rajta kapja, aztán a rendőrség elviszi a hasonmást, hogy lesittelje. Happy end.

Ez a befejezés egészen addig kielégítő, amíg az olvasónak az eszébe nem jut, hogy a hasonmás képes dimenzió-váltásra, és bármikor ki tud majd jönni a börtönből, vagy akár a múltba menni, hogy újrakezdje az egészet.

Loch Ness (1/3 pont): A Loch Ness szörnyetegével foglalkozik a történet, és egy érdekes alternatívát nyújt a szörny eredetére. A koncepció szerint egy idegen űrhajó lezuhan a Földön a dinoszauruszok idejében. Az űrhajó sérülései miatt kénytelenek a helyi élővilág testét felhasználni, és áthelyezik magukat dinoszauruszokba. Azóta meg várják, hogy jöjjön majd valaki, aki megmenti őket, és időről időre feljön a tóból az egyikük, hogy szétnézzen. Ezek a feljövetelek voltak a Nessie észlelések.

Mindezt a felvetést sikerül olyan unalmasan ábrázolni, hogy még a 12 oldal is túl sok hozzá. Ha pl. földi nyomozókra összpontosítana, akik feltárják mindezt, máris izgalmasabb lehetett volna.

A kitüntetés (1/3 pont): Nyomozós történet, amiben a jövőbeli világ egyik legfontosabb bűnesetének a kinyomozásával foglalkoznak. A világ arra épül, hogy azokat az embereket, akik kellően értékesek, korlátlan alkalommal újjáélesztik egy klón-testben, szabadon választott nemmel. Valaki azonban az egyik klónozó üzemet felrobbantja, a benne tárolt génmintákkal együtt, amik így örökre elvesznek.
Úgy érzem, hogy mivel a szerző is érezte, hogy nem elég erős a nyomozó-ábrázolása, ezért a történet nyomozóit véletlenszerűen választják ki a lakosságból. Ha ennek a logikáját sikerül elfogadnunk, onnantól kezdve nagyon hiteles, ahogy folyamatosan értetlenkednek a nyomozók, mindent a szájukba kell rágni, és a krimi-olvasáshoz szokott olvasó több lépéssel előrébb jár, mint a butus nyomozók.
A nyomozás maga nem túl érdekes, mert a vádlott viszonylag hamar megvan, a történet leginkább a vádlott naplójának a részleteiből áll, ahogy megismerjük a tette hátterét. Az egyébként kicsit fárasztó "szegény én" történetet érdekesebbé teszi, hogy zeneszerzőről van szó a sablonos író helyett, aki annyira unja már a sikerét és a túlzottan kielégítő szexuális életét, hogy öngyilkos lesz, hogy női testben éledjen újra. (Mert ez egy olyan jövő, hogy csak akkor lehet nemet változtatni, ha előtte meghalsz, egyébként nem engedélyezik.) Aztán láthatjuk, hogyan él női testben a korábbi férfi tudatával. Aztán klónoztat magának egy plusz férfi testet az eredeti tudatával, aztán történnek mindenféle kavarodások, amik ahhoz vezetnek, hogy terroristává válnak, hogy elpusztítsák magukat.

Az, hogy nemi esélyegyenlőségi és gender-kérdéseket feszeget, kimondottan érdekes elemeket visz bele a történetbe. Én például szívesen látnám az újrafeldolgozását egy olyan formában, ahol vagy csak az elkövetőn keresztül látjuk a történéseket, vagy pedig egy olyan nyomozással, ami legalább egy icipicit érdekes.

* * *

További források

Moly.hu: Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés: Adatbázis bejegyzés.

* * *

A termék megvásárlása - Weinbrenner Rudolf: A kitüntetés

Megtetszett a kötet, és szeretnéd megvenni?

 

* * *

Neked hogy tetszett a A kitüntetés kötet Weinbrenner Rudolftól? Kihagytam valami érdekeset? Valami nem volt világos? Írd meg a gondolatod hozzászólásként!

 

Comments powered by CComment

Copyright © Kadmon 1997 - 2020 alkony.enerla.net

Honlapunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a sütik (cookie-k) használatához.