Alkony logo


Szelektív hallás - Nem hallgat a nevére a gyerek! Mit tegyek?
kép © Bolovtsova Ekaterina

Sajnos előfordul, hogy az autista gyerek nem nem hallgat a nevére. Ez megnehezíti a szülő dolgát, és könnyen okoz bosszúságot.

Ennek a kezelése kapcsán szedtem össze a gondolataimat.

* * *

Mi lehet az oka, ha az autista nem hallgat a nevére?

Először is azt kell kiszűrni, hogy a hallásával van-e probléma. Érdemes elmenni audiológiai vizsgálatra. Ha gyakran van megfázva, akkor a füle be lehet dugulva, azt is érdemes ellenőrizni. Bedugult füllel gyakran csak torzulva jutnak át a hangok, és lehet, hogy emiatt nem ért meg dolgokat.

Ilyenkor a gyerek szándékosan nem hallja meg a nevét, mert valamilyen negatív élmény kapcsolódik hozzá.

Sok szülő akkor használja a gyerek nevét, ha rosszalkodott vagy ha oda akarja hívni magához, amikor a gyerek nem akar menni.

* * *

Milyen következményei lehetnek, ha nem hallgat a nevére?

A fő probléma, hogy a neve kimondása pont az ellenkezőjét váltja ki a gyerekben, mint amit a szülő elvár.

Ez a gyereknek inkább csak indirekt módon okoz problémát - ha a szülő bosszankodik a gyerek rosszalkodása miatt, akkor kevésbé fogja magát a gyerek is jól érezni.

Ha gondozóval (óvónővel, tanárnővel) fordul elő a névre nem hallgatás, akkor a gondozó elkönyvelheti a gyereket rossznak, ami hosszú távon is ronthatja az esélyeit.

* * *

Mit lehet tenni, hogy hallgasson a nevére?

Ha egyébként a hallásával nincs probléma, akkor meg kell próbálni megszoktatni a nevét.

1) Ne használjuk a nevét negatív kontextusban

Igyekezzünk elkerülni a neve használatát, ha valamilyen rosszaságot csinál.

Használjunk direkt utasításokat a neve kimondása nélkül. Ha nincs ott más, tudni fogja, hogy őrá vonatkozik az utasítás. Társas környezetben (pl. játszótéren) is jó eséllyel felismeri a szülő hangját, és tudni fogja, hogy az utasítás őrá vonatkozik. (Ha több gyerekünk is van, és szólunk, hogy "hagyd abba!", ha a többi épp nem rosszalkodik, hátránya akkor sincs, ha egy kicsit abbahagyják, amit épp csináltak.)

2) Jutalmazzuk azért, ha hallgat a nevére

Vezessük be azt, hogy ha a nevére odafigyel, akkor jutalmat kap. Ez lehet valamilyen kedvenc ételből egy nagyon pici darab, valamilyen vele való játék, vagy pl. hallgathat egy kicsit a kedvenc zenéjéből / megnézhet egy részletet a kedvenc filmjéből. A jutalom ne legyen aránytalanul nagy, a cél, hogy megszokja, hogy érdemes odafigyelni a nevére.

Ha kimondjuk a nevét, és valamilyen módon reagál rá - a mi irányunkba néz, megáll, megváltoztatja a viselkedését -, akkor jutalmazzuk. Ha már eljutott oda, hogy ránk néz, akkor onnantól kezdve már csak azt jutalmazzuk.

Amikor már minden alkalommal ránk néz a neve hallatára a jutalomért cserébe, onnantól ne adjunk minden alkalommal jutalmat. Először legyen minden második-harmadik alkalom, aztán egyre ritkábban.

3) A nevét csak pozitív / semleges kontextusban használjuk

Ha a nevére a jutalomért cserébe már hallgat, onnantól kezdve lehet használni a nevét, de ügyeljünk arra, hogy csak olyan esetben használjuk, ha az számára nem okoz korlátozást vagy büntetést. Pl. hívhatjuk játszani, ebédelni, sétálni, mesét hallgatni.

4) A név, mint figyelmeztetés

A fentiek közül az egyetlen kivétel az, hogy érdemes megtanítani neki, hogy ha a nevét hangosan kiáltva hallja, akkor álljon meg, hagyja abba, amit csinál. Egyrészt a szülő minden igyekezete ellenére is, vészhelyzetben szinte automatikusan a gyerek nevét fogja kiáltani, másrészt, a gondozók dolgát is megkönnyíti, ha erre rászoktatja. Amikor egy csoport óvodást terelget majd az óvónéni, és a gyerek épp kilépne az útra, akkor szinte biztos, hogy a gondozónak is csak a név kimondására lesz kapacitása.

* * *

Nálatok is előfordul, hogy a gyerek nem hallgat a nevére? Hogyan sikerült kezelni, hogy válogatós? Vannak kérdéseid a javaslataimmal kapcsolatban? Írd meg hozzászólásként!

Comments powered by CComment