Étkezési problémák - Mindent felzabál a gyerek! Mit tegyek?

Étkezési problémák - Mindent felzabál a gyerek! Mit tegyek?

Autistáknál megjelenhet kontroll nélküli evés (zabálás). Ilyenkor mindenre lecsaphat, amit lát. Azok a szülők, akiknek a gyereke nem eszik meg semmit, akár irigyelhetnék is őket, de sajnos ez a nagyevés több szempontból is gondot okozhat.

A zabálás kezelési lehetőségeiről szedtem össze a gondolataimat.

* * *

Mikor beszélhetünk zabálásról? Mivel jár az, hogy az autista gyerek mindent megeszik?

Ha étel van előtte, megeszi. Ha más előtt van az az étel, akkor más elől is elveheti. Ha nincs elől étel, akkor előveszi. Ehhez kinyitja a hűtőt, fagyasztót, kamrát. Ha szokott elrejtve lenni valamilyen finomság, akkor keresgélni kezdhet, hogy megtalálja. Házon kívül, a földön talált ételmaradékokat is vidáman megeheti, ha nem akadályozzuk meg.

Minél értelmesebb, annál kevésbé feltűnő ez a viselkedés, mert akkor eltünteti maga után a nyomokat, de az ételek megfogyatkozása ekkor is feltűnhet.

Rosszabb esetben akkor is megeszik mindent, ha csak a nyers alapanyagokról van szó - felfalja a lisztet, megeszi a sütőmargarint, elnyammogja a nyers tésztát, elrágcsálja a fagyasztott húst. Előfordulhat, hogy nem csak ételek vonzzák, hanem bármi, ami kicsit is ehetőnek tűnik - ropogós hungarocell; omlós lapú újságok, könyvek; krémes állagú gyurmák, cipőpaszta, gyógykenőcs.

Ha a fájdalom-érzetével vagy a hő-érzetével is gond van, akkor a fővő vagy sülő ételekbe is belenyúlhat, amivel akár égési sérüléseket is okozhat magának falakodás közben.

Másodlagos problémát jelent, hogy ilyenkor az alapanyagokat szétszórhatja, földre lökheti, amivel egyrészt rendetlenséget csinál, másrészt megakadályozza, hogy elkészüljön az étel. A hűtőt, fagyasztót se biztos, hogy visszazárja, és így megromolhat a bent lévő étel.

* * *

Mi lehet az oka, hogy az autista gyerek mindent felzabál?

Az evés-rohamok alapja könnyen lehet a stressz. Az autistáknál az igényeik és a képességeik között gyakran nagy különbség van, amit lehet, hogy nem is tud még magának sem megfogalmazni, vagy a szülővel közölni.

Az evés boldoggá teszi, ami már önmagában stressz-oldó.

A stressz okozhat gyomorsav-növekedést is, ami éhessé teszi, ez is motiválhatja arra, hogy egyen. Ha korlátozott az értelme és az érdeklődése, akkor lehet, hogy az evés a fő jutalomforrás a számára.

* * *

Milyen következményei lehetnek? Miért nem jó, ha hagyjuk, hogy szabadon egyen?

Egyesek lehet, hogy csak legyintenek, hogy "éhes a gyerek, hagyjuk csak enni", de ez a megközelítés sajnos nem szerencsés.

Kevésbé értelmes autisták könnyen kaphatnak fertőzést, mérgezést, ha nem tartjuk őket mindig szemmel. Hőkezelés nélkül sok alapanyag hordozhat kórokozókat. Ha a szemetesből vagy az utcán találva eszik valamit, az lehet penészes. Ha válogatás nélkül eszik bármit, akkor akár mérgező mennyiséget is fogyaszthat vegyi anyagokból.

Értelmesebb autistáknál szerencsére csak a túlsúly okoz gondot, de ez is pont elég probléma. Serdülő kora végéig (kb. 18 éves korig) az így bevitt plusz kalóriákat még csak-csak tudja a növekedésre fordítani, de ezután már csak túlsúly lesz belőle. Egy ép gyereknél sem szerencsés a túlsúly, problémásnál pedig különösen káros lehet, ezért muszáj addig foglalkozni vele, amíg nem lesz tényleg kövér, mert 18 év felett már csak komoly edzésprogrammal fogja tudni leadni a kilókat. Ráadásul minél több a túlsúly, annál nehezebb lesz mozgásra fogni.

A túlsúlyos csemetékkel a szülők és a segítők is nehezebben bírnak, amivel a saját terheket növelik.

Ráadásul a túlsúly terheli a szívet, ízületeket, vérnyomás problémákat okoz, ami szintén nem hiányzik, ha egyébként is vannak vele más gondok.

* * *

Mit lehet olyankor tenni, ha a gyermek mindent felzabál?

1) Mi a stressz forrása?

Meg kell találni a stressz forrását. Mi okoz neki problémát? Mi az, amire vágyik, de nem kap meg? Mi az, amiben korlátozva érzi magát? Ha tud beszélni, akkor ez kicsivel könnyebb. Ha nem tud kommunikálni, akkor érdemes naplót vezetni arról, hogy mit csinált, és hogy mikor voltak jobb és rosszabb napjai. Ennek alapján meg lehet tippelni, hogy mi zavarja, és legközelebb tudatosan tenni a stressz feltételezett forrása ellen. Ha hatásos, akkor lehet örülni. Ha nem hatásos, akkor tovább kell próbálkozni.

2) A stressz oldása

Találni valamilyen stressz-oldó módszert az evésen túl. Ehhez lehet, hogy érdemes pszichológushoz elmenni, mert ő ismerhet hatékony módszereket, amivel próbálkozni lehet.

3) Gyomorsav csökkentés

Érdemes csökkenteni a gyomorsavat, mert ez is okozhatja a falási rohamokat. Ezt lehet rövid távon lúgos dolgok (pl. Salvus-víz, szódabikarbóna) fogyasztásával, de az hosszú távon magas vérnyomást okozhat. Ha viszont úgy tűnik, hogy javulást hoz, akkor érdemes lehet ezt megvizsgálni. Protonpumpa-gátló gyógyszerek (pl. pantoprazol) magát a sav termelődést gátolják, ezt háziorvos is fel tud írni.

Az éhséget okozhatja az éhség-hormon nem megfelelő szintje is, úgyhogy akár ezt is meg lehet vizsgáltatni, ha a fenti módszerek hatástalanok.

4) Mozgatás

Minél több mozgásos programot beiktatni az életébe. Akár otthon pingpongozni, tollasozni, egyérintőzni, vagy ha a sport nem megy, akkor nagyokat sétálni. Ha vannak dolgok, amik érdeklik, akkor akár minden nap el lehet menni oda gyalog. (Ez persze a szülő részéről elég nagy időbefektetés)

5) Diéta

Ha már eszik, akkor minél kevesebb könnyen emészthető szénhidrátot kapjon, egyen inkább fehérjéket, és magas rost-tartalmú ételeket. Ezek nehezebben emésztődnek, nem dobják meg annyira a vércukrot, és kevésbé jutalmazzák az agyat.

* * *

Nálatok is előfordul, hogy a gyerek mindent felzabál? Hogyan sikerült kezelni? Vannak kérdéseid a javaslataimmal kapcsolatban? Írd meg hozzászólásként!