Infó Világ Alkotókör Termékek Játékok Fórum
Vallások a Beltenger vidékén

( Honlaptérkép ) Főoldal - Világ - Beltenger - Vallások


Bővebb leírások: Tetheris vallás


Daller

A harcosok istenét tartják a legfontosabbnak, ő a panteonjuk ura, a többiek csak kisegítő szerepet töltenek be mellette. Vallásuk igen sokszor véráldozattal manipulál, ám mostanában a papság megelégszik állatok vérével is. Hisz áldozat kell a csaták, a vetés, az aratás vagy nagyobb útra kelés előtt, hogy elnyerjék az istenek, és a szellem-szolgáik jóindulatát. Ha meghalnak, akkor annak az istennek a szellemszolgájává válnak, akinek leginkább kedvére való volt evilági életük, vagy pedig a kevésbé erényesek az Alvilágba kerülnek, ahol örökké szenvednek, a kísértetek onnan szöknek fel a halandók világába.


Denír

Hitük igen ősi, ám nem sok maradt fenn belőle, mivel maguk a denírek sem tartják nagyon magukat az ősi vallásukhoz, egyedül az alapja maradt meg: amit a földi lét során megszerzel, azt viszed magaddal a túlvilágra is. Ezért természetesen törekednek a minél nagyobb nyerészkedésre. Ősi legendáik szerint, melyeket nem szivesen osztanak meg másokkal, korábban élő áldozattal tartották fenn őr-démonaik jóindulatát. A pár fennmaradó denír szekta igen sok rémtettért felelős, amivel őseik birodalmát próbálták helyreállítani véráldozatok sorával, s ezzel a gyakorlattal még ma sem hagytak fel. Papjaik ridegek, kíméletlenek és sokszor kegyetlenek – céljuk, hogy démon urukat szolgálják, és neki előnyöket nyújtsanak.


Dolar

A yannar hitből ered, ám jóval békésebb, s egyben jóval merevebb annál. A dolarok felett közvetett módon a vallásos hierarchia uralkodik, mivel a papok tolmácsolják a vezetőknek a démonok szándékait, s az uralkodók is tudják, hogy ha a démonok kívánságai ellenére cselekszenek, akkor azzal magukra vonják haragjukat. A dolarok nem kifejezetten vallásosak, imáikat és áldozataikat rutinszerűen hajtják végre. Legtöbben egyszerűen adományokat adnak a templomoknak, akik elvégzik helyettük a rituálékat.


Eloras

Egyetlen istenre alapul hitük, a Teremtőre, aki létrehozta a világokat, és megteremtette az isteni hatalommal felruházott Küldötteket, akik ember, állat-ember vagy valamilyen állat képében szoktak megjelenni ezen a világon. A Teremtő a Küldöttek által igazgatja a világot, de még ők is ritkán szoktak lejárni a földre, ezért az elorasok feladata, hogy rendet hozzanak a világba, és mindenkinek megtanítsák a Teremtő szavait, mert csak azok élvezhetik a Túlvilág gyönyöreit, akik a Szent Táblák szerint éltek. Hisznek abban, hogy imáik meghallgatásra találnak, ha tiszta a szívük.


Jakkar

Nem hisznek egy egységes isteni akaratban, szerintük a világ Sorsát egymással marakodó démonok alakítják, ám őket áldozatokkal és rituálékkal lehet befolyásolni, hogy pozitivan álljanak a néphez, vagy akár egyes személyekhez is. A démonok hajlamosak ajándékokat osztani azoknak, akik nekik kedvesek, s szükség esetén néha meg is szállják, ezáltal démoni képességeket adományozva neki. Papjaik alkukat kötnek a démonokkal, hogy maguk számára előnyt, ellenségeik számára pedig hátrányokat kovácsoljanak belőle. Az évszázados szokások alapján meg van szabva, hogy milyen rituálét kell végrehajtani, milyen ajándékokkal, s ez megköti a démont, hogy teljesítse a kiszabaott feltételekkel az alku ráeső részét. Sok démoni származású hőst találhatunk legendáikban, akik mind misztikus képességekre tettek szert természetfeletti eredetük folytán.


Kardone

Különféle állati totemeket imádnak, egy törzsnek általában 1-3 választott védő-toteme van, aki figyel a törzsre, s akikkel a sámánjaik tartják a kapcsolatot. A totemek különleges állatokban manifesztálódva hoznak útmutatást, de közvetlenül ritkán avatkoznak bele az emberek életébe. A sámánok tanításai szerint a természettel való összhangot kell elérni, s akkor a szellemek is megsegítik az embert, s boldog életet adományoznak neki. A halál utáni léttel nem sokat foglalkozik a vallásuk, egyes törzsek szerint van újjászületés emberi vagy állati testben, mások szerint csak a nagy túlvilági mezőkre kerül aki meghalt.


Keori

A keorik vallása az isteneikbe való feltétlen hitet és az isteni eredetű uralkodóikhoz való teljes hűséget hirdeti. Legtöbb vezetőjük valóban kapcsolatban állt misztikus ősökkel, mivel még ma is sok nemesi vérvonalban bukkannak fel különös, mágikus képességek, és legtöbbjük meglepően sokáig él. Az istenek irányítanak és utat mutatnak a halandóknak, akiknek be kell teljesíteniük a sorsukat, hogy haláluk után, visszakerülve az örök körforgásba, magasabb pozícióba kerüljenek. A Túlvilágra azok kerülnek, akik elérték a tökéletesség ember által elérhető fokát, és rokonaik, ill. szolgáik, akiket magukkal visznek túlvilági palotájukba. Ők onnantól fentről vigyázzák birtokaikat, és ügyelnek leszármazottaik sorsára.


Kregg-dorn

Viszonylag szűk a panteonjukban az istenek száma, ám annál több félisten, és misztikus küldött szerepel regéikben. Valamint számtalan démon, akik olyan lázadó küldöttek, akik megszabadultak isteneik uralma alól, vagy pedig olyan istenek szolgái voltak, akik az istenek harcai során elhulltak és feledésba merültek. Isteneik ugyan nagyhatalmúak, de nem mindenhatóak, és általában valamilyen nem humán formában szoktak megjelenni híveiknek, habár szükség esetén felülthetik az orkok alakját is, ha úgy ítélik, így jobb hatást válthatnak ki. Egyházuk nem teljesen egységes, mivel az egymással ellenséges istenek papjai néha komoly csatározásokat vívnak egymással. A papi hatalom elég jelentős, és komoly adókat szednek be a hívektől, mivel az egyház kezében van a legtöbb társadalmi szolgáltatás, pl. az oktatás vagy a mezőgazdaság megszervezése.


Rasset

Különös, amorf istenekben hisznek, s csak élő áldozatokkal lehet megakadályozni, hogy mérhetetlen mohóságukban elpusztítsák a világot. Népükről úgy tartják, hogy az egyik istenük emelte fel a koszból, az állati sorból, s tette őket értelmessé, hogy elfoglalhassák maguknak a világban őket megillető helyet. Szertarásaik során képesek iszonyatos rémeket megidézni, valamint képesek magukat egy hosszú rituálé végén egyetlen szempillantás alatt biztos menedékekbe juttatni ínségesebb időkben, ám oda már csak az igaz hivők érkeznek meg, a kishitűeket a égbolt démonai falják fel. Isteneiket nem tisztelik, csak félnek tőlük, és tudják, hogy semmi befolyással nem lehetnek a világban zajló dolgokra, s még sámánjaik is csak előre jelezni képesek a vészt, megakadályozni nem. Hitük szerint lelkük minden alkalommal más és más világon születik újjá, ám mindig rasset képében, ezért vannak mindenfelé eltejedve.


Rowlind

Isteneik a természet – az eső, a szél, a nap, a sziklák és a tenger – urai, akik igen távol állnak az emberi léptéktől, s ezért imáikban csak oltalmat kérnek tőlük, kéréseiket az elemi szellemekhez, az istenek szolgáihoz intézik. Vallásuknak nincsenek igazi papjai, a szellemekkel a sámánjaik tartják a kapcsolatot, s ők intézik a közösség ügyes-bajos dolgait. A szellemekhez igen sűrűn fohászkodnak segítségért, s ezt azok megadják annak, akit kedvelnek. Egyes rowlind törzsek hisznek abban, hogy haláluk után a lelkük a földből felszáll egy frissen született csecsemő testébe, ám ezt a hitet a legtöbb rowlind nem osztja.


Sektur

Világukat egy maroknyi isten irányítja, akik fölött a Föld Ura áll, ő irányítja az időjárást és ő adományozza a termékenységet a növényeknek és állatoknak. Ő maga nagyon ritkán nyilvánul meg közvetlenül, az alatta álló kisebb istenek azonban már jóval gyakrabban. Ők saját feladatkörrel rendelkeznek, és ha szükség van rájuk, közveavatkoznak, akár közvetlenül, mágiával, akár csak jelenések, utalások során, melyben gyakran szokták a hozzájuk társított állat alakját felvenni. A papi hierarchia elég keményen érvényesíti az akaratát, mind a hívők, mind az istenek között, s varázsigéikkel biztosítják, hogy az történjen meg, amit az egyház akar. Az egyes sektur királyságok egyházai persze egymással is marakodnak, és mindegyik eltér egymástól kisebb-nagyobb arányban.


Shograt

A természeti szellemekben hisznek, akik mindennel kapcsolatban állnak, ám mégsem mindenhatóak. Sámánjaik tudnak rituálékat, amivel a szellemeket a saját akaratuk alá kényszeríthetik. Némelyik szellem hatalmasabb a többinél, ezek egyfajta félisteni szerepet töltenek be vallásukban, de igazából ezek sem központi figurák. A szellemek útját ki lehet fürkészni, és lehet befolyásolni, így a sors kerekét mindenki oda forgatja, ahova akarja, ha elég erős hozzá. A vallás és a babonák fontos szerepet töltenek be életükben, már csak azért is, mert a szellemek által megszállt shogratok is részei mindennapjaiknak. Sámánjaik általában vezető szerepet töltenek be a hadurak mellett, s úgy tartják, a szellemek mindig vigyáznak szószólójukra, ezért a sámánokat csak mágikus fegyverrel lehet halálra sebezni. Ennek alapjául talán rendkívüli szívósságuk és a nagyon hatásos gyógymódjaik szolgálhattak.


Sinnar

A sinnar nép alapvetően vallásos, sokat imádkoznak, gyakran járnak egyházi ceremóniákra. Úgy általában jellemző rájuk, hogy az istenek akarata szerint élnek, mivel hitük szerint az erényes embert a Túlvilágon boldogság várja, s utána, amikor visszatér a reinkarnáció körforgásába, még szerencsésebb élet vár rá. Isteneik sok vonásukban emberiek, s hiába rendelkeznek mindenféle misztikus képességgel, nem tévedhetetlenek, és emberiek a hibáik is. Ha akarnak, testet ölthetnek az anyagi világban is, ezt legtöbbször félig állati, félig emberi alakban teszik, habár bármilyen alakot felölthetnek.


Tetheris

Panteonjuk számtalan, gyakorlatilag egyenrangú istent ismer, akiknek csak befolyási körük miatt más a népszerűségük. Isteneik folyamatosan rivalizálnak, civakodnak egymással, és nem egy fontosabb isten tűnt már el hatalmi harcaik során. Hisznek abban is, hogy a szellemek haláluk után a földön maradnak, s hisznek az elemi erőkben is, akik a kedvükre formálják a világot. Nem kifejezetten istenhívők, viszont a vallásuk alapjai erős babonáik között is megtelepedtek. A tetherisek azért törekszenek hitüknek megfelelően a sikeres életre, mert ha így éltek, akkor lelkük a halálukkor nem fakul el, és nem lesz a túlvilági lények szolgája, hanem elég erős lesz, hogy itt maradjon, és segítsen a családjának, s akár leszármazottai sorának is.


Yannar

Hitük eredete még messze a Kataklizma előtti korba nyúlik vissza, s ezért is olyan büszkék magukra, hogy sikerült megőrizniük őseik bölcsességét. Vallásuk különféle rangú démonok imádatán alapszik, akik irányítják az emberek sorsát, s csak a papok tudják ezt a sorsot kedvezőre fordítani bozonyos áldozatok sorával. Egyes démonok beérik értékes holmikkal vagy felajánlott élelemmel, ám a mohóbbakat csak véráldozattal lehet kiengesztelni... A legtöbb yannar mélyen hisz a Sorsban és abban, hogy nekik, mint egyénnek nincs befolyáuk a változásokra, ám azt is tudják, hogy ha a hitüknek megfelelően cselekednek, akkor ennek a démonok jótéteménye lehet a jutalma. A kiválaszottak mágikus igékkel azonban képesek lehetnek átszőni a valóság fonatát, képesek lehetnek befolyásolni a démonokat, és így ők is misztikus hatalmakra tehetnek szert.


Yöder

Panteonjuk vezetője az Istennő, aki világra hozta az egymással civakodó istenpárost, és a kishugukat, a természetet. Vallásuk vezetői nők, bár a kisebb istenek szolgái lehetnek férfiak is. A ceremóniák során a nők kiemelt szerepet kapnak, ami éles ellentétben áll a társadalmuk erős patriarchális jellegével. Hitük szerint élni kell az életet, megelégedni azzal, amit sikerült megszerezni, és nem kell többre törni, mint amit nyújt a Sors. Tudják, hogy más népek istenei a saját isteneik manifesztációi, s így az idegen legendákból igen sokat beépítettek mítoszaik közé. A halál után mindenkit magához emel az Istennő, és eldönti, hogy mi lesz a sorsa – büntetés, jutalom, újjászületés vagy az istenek mennybeli szolgálata. Akit az istenek magukhoz emelnek, azokból lesznek az angyalok, akik a földre szállva segítenek, büntetnek vagy figyelmeztetnek.


Szólj hozzá a témához!

Összes hozzászólás új ablakban

Vissza a Főoldalra Vissza a Beltengerhez Levél írása