Infó Világ Alkotókör Termékek Játékok Fórum
A Beltenger népei

( Honlaptérkép ) Főoldal - Világ - Beltenger - Népek


Dolar (Ember) Sinnar (Ember) Tetheris (Ember) Rowlind (Elf) Jakkar (Ork) Kregg-dorn (Ork)
Yöder (Ork) Rasset (Patkányember) Daller (Törpe) Denír (Törpe) Shograt (Törpe)

Ember - Dolar

Leírás: A yannarok északi tengerparton élő halász és földműves rokonai, s bár jóval szerényebbek és békésebbek, mint nyugati rokonaik, azért őket sem kell félteni, íjász seregeiket rettegik hódító szándékú rokonaik. A dolarok csak békében szeretnének élni, de ezért meg is tesznek mindent. Meglehetősen zárkózott nép, településeiket magas fallal veszik körül, hogy más be ne törhessen, de ők is csak jó okkal hagyják el városaikat. A kereskedőket nem tartják sokra, bár áruiknak örülnek, s ezért minden dolar település próbál az önellátóságra törekedni. Legtöbbjük közvetlenül a tengerparton él, belebb egyre ritkulnak településeik, mert az ottani föld kevésbé termékeny, s nomád pásztorkodással csak igen kevesen foglalkoznak közülük. Igen kevés kalandor kerül ki földjeikről, s általában azokat sem a kalandvágy, hanem valamilyen konkrét cél hajtja.

Külső: Bőrük színe a világostól a halvány kreolig terjed, s általában világos ruhákba burkolóznak. Hajuk sötét, általában barna vagy fekete, szemük változó, de általában barna. A férfiak és nők egyaránt egy egyszerű fehér kötény-féleséget szoktak viselni, aminek a leginkább szegélyeit szokták díszíteni.

Vallás: A koh’terrin hitből ered, ám jóval békésebb, s egyben jóval merevebb annál. A dolarok felett közvetett módon a vallásos hierarchia uralkodik, mivel a papok tolmácsolják a vezetőknek a démonok szándékait, s az uralkodók is tudják, hogy ha a démonok kívánságai ellenére cselekszenek, akkor azzal magukra vonják haragjukat. A dolarok nem kifejezetten vallásosak, imáikat és áldozataikat rutinszerűen hajtják végre. Legtöbben egyszerűen adományokat adnak a templomoknak, akik elvégzik helyettük a rituálékat.

Gyakoriság: Ritkán hagyják el otthonukat, hacsak valamilyen körülmény nem kényszeríti rá őket, ezért nem is nagyon lehet összeakadni velük a Beltenger vidékén túl, ahol azért hajós kereskedőik minden városban és nagyobb településen előfordulnak, bár általában csak időlegesen, s ha az üzletet megkötötték, akkor hazatérnek családjukhoz. Vándor dolarok végső soron mindenfelé megfordulhatnak, mert a száraz klímához is hamar hozzászoknak, valószínűleg koh’terrin őseik miatt.

Férfi nevek: Agrel, Barad, Daren, Gardan, Laron, Ledron, Logar, Medran, Sagar, Taler, Teron.

Női nevek: Asrel, Doral, Dalsan, Gerda, Karisan, Lassen, Molune, Siddor, Segnar, Tariss.

Foglalkozás: kézműves, kereskedő, tengerész, földműves.


Ember - Sinnar

Leírás: A tengerparton élnek, a kregg-dornoktól nyugatra, a sekturoktól északra, a koh'terrinektől keletre, ezért náluk összpontosul a terület kereskedelme, s pont emiatt nagy a bűnözés is, mivel mindenféle aljanép megtalálhatja itt a számítását. Városaikban vigyázni kell a zsebtolvajokra, útjaikon a fosztogatókra, vizein pedig a kalózokra, mert a katonaság sem tudja őket leverni, s a határokon túlról mindig jön egy következő adag. Viszonylag sok város-államuk a gazdagságuk miatt odatelepülő tömegeknek köszönhető, mert minden kereskedő a sinnar kikötők valamelyikében akar letelepedni, hogy közel legyen a tengeri forgalom középpontjához. A tetherisek után ők a második legtoleránsabbak a más nációkból vagy fajokból származókhoz, hatalmas városaikban szinte minden létező nemzettel lehet találkozni, bár némelyikkel csak a sötét sikátorokban. Elég civilizáltak, sokat tanultak a koh’terrin származású dolaroktól, s a kregg-dornoktól is, bár a tudományok terén nem vitték sokra. Általában jellemző rájuk a közönyösség, ennek köszönhetően nem is terjeszkednek, csak védekeznek a külső támadások ellen. Mivel vagyonuk van elég, és termőföldjeik bővelkednek gabonában és gyümölcsökben, ezért megszokták, hogy a kereskedelem már csak a luxust hozza számukra, s amúgy is mindent megkapnak. Ez persze csak a sinnar vezető rétegre, a nagykereskedőkre és a nemesekre vonatkozik, de erre a hírre jönnek ide a bevándorlók tömegei, akik viszont ritkán találják azt, amire vágytak. Koldusnak lenni itt is csak egy fokkal jobb, mint máshol, mert a sinnarok legtöbbször megengedhetik maguknak, hogy némi adományt vessenek nekik, ami máshol kevésbé jellemző. A sinnarok elég erősen keveredtek a tetherisek korábban itt élő őseivel, s ezek a jegyek még most is látszanak rajtuk, s kultúrájukon is, nyelvük és szokásaik is sok hasonlóságot mutatnak. Eredetileg valószínűleg a tengeren túlról érkeztek, egyesek szerint viszont a Beltenger keleti vagy nyugati partján éltek, s vagy a dolarok, vagy a kregg-dornok szorították őket dél felé. A legendák szerint akkoriban még szénfekete volt a bőrük, s csak később fakult barnásra. A sinnarok nyelve egyfajta kereskedelmi közös-nyelv, a rowlindok, tetherisek és sekturok egyaránt ezen a nyelven értekeznek egymással. Korábbi tengeri kereskedelmük egyeduralmát egyre inkább elnyomják a kregg-dornok, akik nemrég elfoglaltak egy korábban jelentős sinnar átrakodó kikötőt, ezzel jelentős bevételtől megfosztva a sinnar kereskedő házakat, mivel a külhoniaknak mindegy, hogy milyen nemzetiségű kikötőnek adóznak rakományuk után. Hajósaik igen távoli földekről is hoztak híreket, bár ezek legtöbbször olyan fantasztikusak, hogy mindenki csak lerészegedett matrózok mámoros ábrándjának tartja őket. 12-es számrendszert használnak, s az ujjperceiken számolnak, így minden ujj 3 számot jelent. Ahányszor kinyitják a tenyerüket, annyiszor 12-t mutatnak, s a végén mutatják a fennmaradó számokat. Számolásra leginkább csak a jobb kezüket használják.

Külső: Bőrük a halvány-kreoltól az olajos barnáig terjed, szemük zöld vagy barna, hajuk sötét és dús, de ezek a jellegzetességek könnyen megváltozhatnak a városaikban található rengeteg náció miatt. Általában világos, élénk színű ruhákat viselnek. Arcuk legtöbbször vékony, szikár, bár az arccsontjuk általában elég erős, s orruk is kissé szélesebb az átlagosnál. Vidéki, pusztai sinnaroknál jellemzőek a kisebb-nagyobb törzsi tetoválások, ilyen szimbólumokkal jelölik meg a törzsi tulajdont, s állataikat is.

Vallás: A sinnar nép alapvetően vallásos, sokat imádkoznak, gyakran járnak egyházi ceremóniákra. Úgy általában jellemző rájuk, hogy az istenek akarata szerint élnek, mivel hitük szerint az erényes embert a Túlvilágon boldogság várja, s utána, amikor visszatér a reinkarnáció körforgásába, még szerencsésebb élet vár rá. Isteneik sok vonásukban emberiek, s hiába rendelkeznek mindenféle misztikus képességgel, nem tévedhetetlenek, és emberiek a hibáik is. Ha akarnak, testet ölthetnek az anyagi világban is, ezt legtöbbször félig állati, félig emberi alakban teszik, habár bármilyen alakot felölthetnek.

Gyakoriság: Igen gyakoriak a Rowlind Puszta északi részén, s a Beltengertől délre fekvő, termékenyebb területek nagy részét ők is lakják. Általában elfogadott tagjai a tetheris településeknek, s nem is nagyon lógnak ki közülük, ám nem ritka, hogy rowlindok is befogadják őket maguk közé, amit az általuk gyülevész népségnek tartott tetherisekkel soha nem tennének meg. Mivel nem jellemző rájuk a nomád életmód, s a vándorlásra sem vágynak, a tetheris földeken túlra ritkán mennek, csak akkor, ha van rá valami komolyabb indokuk.

Férfi nevek: Ares, Belras, Deslann, Keslien, Lanress, Messal, Nallis, Relis, Silar, Yaless.

Női nevek: Asell, Elriss, Estelle, Hesaran, Lansel, Lesrinn, Salness, Silan, Siriel, Wisst.

Foglalkozás: polgár, kereskedő, tengerész, zsivány, kalóz, mutatványos.


Ember - Tetheris

Leírás: A sektur-rowlind-sinnar határvidéken alakultak ki, amikor a korábban itt élő földműves kultúra elkeveredett a jövevényekkel. Az egykor ezen a vidéken élő nomád sigh-ek vére is már csak bennük él. Legendáik szerint az istenek nekik adták az összes termékeny földet, s amikor a többi nép megérkezett, ők vendégként, békével fogadták őket, ám azok összefogtak ellenük, s az egyik este mind megölte a vendéglátóját, s a túlélő tetheriseket elkergették otthonaikból, ezért kénytelenek örökösen vándorolni, s azért lophatnak az idegenektől, mert ezzel csak a jogos jussukat szerzik vissza. A rowlindokkal való keveredés miatt a tünde vér gyakran megmutatkozik rajtuk, és emiatt okkal nevezik őket a fajgyűlölők – főleg a sekturok – korcsnak. A régi szokásoknak megfelelően most is nemzetségekben élnek, de a nemzetséghez tartozó családok külön kóborolnak, bár általában megőrzik a nemzetség alapvető jellegzetességeit. Kultúrájuk rendkívül változatos, mert igen nagy területen találhatók meg törzseik, s ezek mind hozzáadtak vagy módosítottak valamit az eredeti szokásokon. Tetherisekkel rokon törzsekkel szinte a koh’terrin határvidékig lehet találkozni. Saját nevükhöz gyakran hozzáteszik nemzetségük vagy törzsük nevét. Egyes törzsek, főleg olyanok, akik ellentétek miatt váltak ki, elvetik a nemzetségüket, s csak a törzsi kapcsolat számít. Hatos számrendszert használnak, baljukon a hatosokat, jobbjukon pedig az egyeseket mutatják, így egész 35-ig tudnak két kezükön számokat mutatni, ami fontos a kereskedelmükben, bár idegeneknek nehéz ráállni. A városi, a nomád és a pusztai tetherisek sokban eltérnek egymástól. A városi tetherisek többnyire a település alját alkotják, a városokban ők végzik el a koszos munkát, a falvakban pedig leginkább adományokból élnek. Ezek már nem nagyon adnak a büszkeségre, lakhelyük, öltözetük igénytelen. Otthonaik változatos berendezésűek, attól függően, hogy mit találtak a szemétben vagy mit sikerült meglovasítaniuk. Velük lehet a városok kapujában találkozni, ők kéregetnek, ajánlkoznak fel vezetőnek vagy esetleg éjszakai partnernek. Szinte mindet rá lehet venni kisebb-nagyobb illegális munkákra, s ha valaki ilyen elvégzésére vágyik, először őket keresi fel. Szabados szexualitásuk miatt az összes lehetséges nép vére keveredett már bennük. A pusztai falvak lakói alantas viselkedésük miatt nem is szívesen tartják magukat rokonaiknak, bár külsejük, nyelvük, s kultúrájuk alapjai hasonlóak. Ezek a pusztai népek a sektur földektől egész a rowlindok vidékéig mindenfele megtalálhatók, kisebb földműves vagy kereskedő falvakat hoztak létre termékenyebb területeken. Általában úgy érzik, hogy viszonylagos jómódban élnek, bár egyesek szerint csak az igényeik rendkívül alacsonyak. Vendégeket szívesen látnak, s könnyen befogadják a falusi közösségbe, ha az újonnan érkezett elfogadja a szabályaikat, s valóban próbál is beilleszkedni. A nomádok már nem ennyire toleránsak, ők inkább mogorvák, s büszkék, ám ők is lenézik városi testvéreiket. A nomádok főleg kereskedelemmel és portyázással foglalkoznak, állatokat ritkán tenyésztenek, inkább a falvakból gyűjtik be a szükséges hátasokat és vágóállatokat, ha valahol szükség van rájuk. Egy speciális nomád csoport a mutatványos família, ami ugyan kisszámú, de általában megél abból, hogy az érdeklődőknek különféle mutatványokat ad elő, bár ők is ki szokták egészíteni bevételüket némi kereskedelemmel. A nomádok általában adnak az öltözködésükre, s hátasaik jó állapotára.

Külső: Bőre a napbarnítottól a sötét-barnáig terjed, haja sötét, szeme színe nagyon változó - világoszöld, zöld, világoskék, kék, szürke, barna. Magasságuk is változó, egyes törzsek magasok, mások alacsonyak. A férfiak gyakran hordanak rövid kis bajuszt, ennél nagyobbat azért nem, mert ritkán erős az arcszőrzetük. Gyakoriak rajtuk a pusztai növények nedveivel és bogyóival készített színes tetoválások, amivel egyrészt nemzetségüket vagy törzsüket jelölik, másrészt pedig egyes bandák ezzel fejezik ki hovatartozásukat.

Vallás: Panteonjuk számtalan, gyakorlatilag egyenrangú istent ismer, akiknek csak befolyási körük miatt más a népszerűségük. Isteneik folyamatosan rivalizálnak, civakodnak egymással, és nem egy fontosabb isten tűnt már el hatalmi harcaik során. Hisznek abban is, hogy a szellemek haláluk után a földön maradnak, s hisznek az elemi erőkben is, akik a kedvükre formálják a világot. Nem kifejezetten istenhívők, viszont a vallásuk alapjai erős babonáik között is megtelepedtek. A tetherisek azért törekszenek hitüknek megfelelően a sikeres életre, mert ha így éltek, akkor lelkük a halálukkor nem fakul el, és nem lesz a túlvilági lények szolgája, hanem elég erős lesz, hogy itt maradjon, és segítsen a családjának, s akár leszármazottai sorának is.

Gyakoriság: Mivel a kampány területén a tetheris az uralkodó faj, ezért szinte mindenhol lehet velük találkozni, kivéve a rowlind, shograt és sektur területeket, mert ott nem nagyon szívlelik őket. A tetherisek soha nem illeszkednek be más közösségekbe, idegenségüket mindig fenntartják, s megbélyegzik azokat, akik megpróbálnak a társadalom számára hasznos tevékenységeket folytatni.

Férfi nevek: Aston, Erdwis, Kirr, Rastel, Risswal, Selthil, Serran, Sithen, Sithwal, Yalrat.

Női nevek: Alsin, Kalles, Laestel, Lisrinn, Sieniss, Silena, Shill, Telwiss, Yalrass, Yissal.

Foglalkozás: seftes, kereskedő, zsivány, hamiskártyás, mutatványos, jós.


Elf - Rowlind

Leírás: Ők a puszta valódi urai. Lovaik gyorsak, kitartóak, s jól bírják a hőséget és szárazságot. Több népcsoportjuk van, ezek nagy része már letelepedett, de sok törzs él még kint a pusztán. A városi rowlindok is ki szoktak járni, hogy végigportyázzák a földeket és az utakat, ezért kevesen szeretik őket. Ha sektur területre tévednek, nem ritka, hogy felkötik őket, csak ezért, mert hosszú a fülük és ezüst a hajuk. Büszkeségük abból adódik, hogy tudják, korábban ők uralták az egész világot, s a Kataklizma csak egy időleges probléma, ami után ismét ők kerülnek hatalomra, bár egyeseket zavarja, hogy pont az ő életük idején lábalnak ki ebből a hullámvölgyből. Elég összetartó közösségeket alkotnak, s bár törzseik egymás ellen is hadjáratokat folytatnak, ezek nem személyek, hanem a terület lakosai ellen szólnak, akik történetesen rowlindok.

Artwork copyright © Sam Wood

Mások által lakott vidékeken általában szeretnek egymás közelében lakni, s a városokon belül elf-negyedeket hoznak létre, ahová más jóérzésű személy nem szívesen teszi be a lábát. Szeretik a szépséget és van is hozzá érzékük, amire szintén büszkék, s ősi örökségüknek tudnak be. Ez egyrészt jó, mert igen szép faragványokat hoznak létre csontból és nemesfémekből, s textilfestészetük távoli földeken is ismert, azonban ez azzal is jár, hogy messziről kiszúrják az értékes holmikat, s így vendéglátójuknak számítania kell arra, hogy ösztönösen megpróbálják elcsenni. Mások vagyona, főleg, ha nem rowlindok, számukra nem jelent tabut, hisz azok amúgy is csak bérlők a földjeiken, s igazából nem is nagyon tisztelik más fajok tagjait, bár az embereket még viszonylag elfogadják, azonban a törpöket, s orkokat már taszítónak találják, a nem humanoidokat pedig egyszerűen szörnyeknek tartják. Egyértelműen ők a lovak tenyésztésének mesterei, többféle hátast, utazó lovat, harci és igás állatot hoztak létre, melyek mind nagyon jól bírják a hőséget és szárazságot. Ezek színe általában fehér vagy fekete, a szürkés árnyalat, valamint a foltos változatok már kevésbé pedáns ménesekből származnak, mivel a rowlindok szeretnek adni a dolgok egyértelmű tisztaságára. Az állandó versengés jellemző rájuk, s a portyázó csapatok folyamatosan fogadásokat kötnek, aminek a felek megpróbálnak minél inkább megfelelni. Gyakoriak köztük a párbajok is, a rowlind dowaran, vagyis kés-párbaj máshol is a harcoló felek ügyességének próbája, azonban a rowlindok számára sokkal mélyebb jelentősége van – a szellemek azzal vannak, aki az igazságot képviseli, s így szentesíthetik tetteiket, s lemoshatják a becsületükön esett foltokat.

Külső: Bőre barna, haja szőke, fehér vagy ezüst, szeme színe világoszöld, zöld, világoskék vagy kék lehet. Általában elég magasak. Szeretnek díszesen öltözködni, s a rabolt ékszereket magukra és asszonyukra aggatni. Bozontos hajukat nem szokták összefogni, bár a nők szoktak díszeket és csatokat tenni bele, hogy jobban mutasson. A legtöbb csapatnak van egy harci mintája, amivel kidíszítik magukat csaták előtt, ez legtöbbször az arc és a kar kifestéséből áll, de harci díszeket aggatnak fegyvereikre és hátasukra is. Koszos rowlindot nem nagyon lehet találni, ha ad magára valamit is, akkor minden lehetőséget megragad a tisztálkodásra, s ha van egy kis fölös vize, a mosakodásra is.

Vallás: Isteneik a természet – az eső, a szél, a nap, a sziklák és a tenger – urai, akik igen távol állnak az emberi léptéktől, s ezért imáikban csak oltalmat kérnek tőlük, kéréseiket az elemi szellemekhez, az istenek szolgáihoz intézik. Vallásuknak nincsenek igazi papjai, a szellemekkel a sámánjaik tartják a kapcsolatot, s ők intézik a közösség ügyes-bajos dolgait. A szellemekhez igen sűrűn fohászkodnak segítségért, s ezt azok megadják annak, akit kedvelnek. Egyes rowlind törzsek hisznek abban, hogy haláluk után a lelkük a földből felszáll egy frissen született csecsemő testébe, ám ezt a hitet a legtöbb rowlind nem osztja.

Gyakoriság: Mindenhol lehet őket látni, bár nem mindenki látja őket szívesen. Mivel a pusztát jogos tulajdonuknak tartják, ezért természetesnek veszik, hogy büntetlenül oda mennek, ahova csak kedvük tartja. Letelepedni a nomád vérű rowlindok nem nagyon szoktak, csak hosszabb-rövidebb időkre megállnak pihenni, azonban a kényelmesebb élethez szokott falusi és városi rokonaik nem zavartatják magukat e miatt. Kiváló fejvadászok, zsoldosok, tolvajok és bérgyilkosok lesznek belőlük, ezért távoli földeken is szívesen látja őket az alvilág, azonban az átlag polgárok elrejtik gyermekeiket, ha egy harci díszben feszítő rowlind belovagol az utcába (márpedig szeretik ezzel riogatni félős közönségüket).

Férfi nevek: Astren, Dawjal, Doren, Korad, Nardon, Ordane, Radlen, Sorden, Sornal, Worad.

Női nevek: Aroda, Danoras, Dorlane, Dowlar, Kiolar, Orles, Riedan, Semone, Soriann, Sorien.

Foglalkozás: portyázó, kereskedő, harcos, seftes, zsivány.


Ork - Jakkar

Leírás: A Beltenger torkolata környékén laknak, s kifelé a nyílt tenger irányába. Központjuk Rejek, amit mindenki csak a kalózok városának nevez, amiben van is némi igazság. Hajós nemzet, ide is hosszú tengeri utazás után érkeztek, s mivel a legtöbbjük nem elégszik meg a halászzsákmánnyal, ezért a tehetősebbje gyakran felkerekedik pár hadihajóval, hogy végigportyázzák a dolar és sinnar partvidéket. Egyesek fajtestvéreikre, a kregg-dornokra pályáznak, akik szerintük elkényelmesedtek gazdagságuk évszázadai alatt, s csapásaikkal vagy felrázzák őket, vagy csak simán kifosztják, ám mind a kettőnek van értelme szemükben.

Artwork copyright © Tod Lockwood

Mivel a korlátozásokat és törvényeket nem nagyon tűrik, ezért otthon gyakran tettlegességig fajulnak a kisebb problémák is, emiatt más kultúrákban antiszociálisnak tartják őket, ők viszont úgy tartják, hogy néhány fej szétverése alkalmanként jót tesz a társadalomnak.

Külső: Bőrük olajos barna, hullámos hajuk vastag és fekete. A férfiak általában igen izmosak, a nők pedig vonzók, néha még emberi szemmel nézve is. Élénk színű ruhákat viselnek, de azért ritkán viszik túlzásba a sok ruhát. Harcba rikító színekkel (fehér, vörös, narancs) kifestve szoktak vonulni, s az üvöltő, kimázolt horda látványa gyakran meghátrálásra készteti a legbátrabbakat is.

Vallás: Nem hisznek egy egységes isteni akaratban, szerintük a világ Sorsát egymással marakodó démonok alakítják, ám őket áldozatokkal és rituálékkal lehet befolyásolni, hogy pozitivan álljanak a néphez, vagy akár egyes személyekhez is. A démonok hajlamosak ajándékokat osztani azoknak, akik nekik kedvesek, s szükség esetén néha meg is szállják, ezáltal démoni képességeket adományozva neki. Papjaik alkukat kötnek a démonokkal, hogy maguk számára előnyt, ellenségeik számára pedig hátrányokat kovácsoljanak belőle. Az évszázados szokások alapján meg van szabva, hogy milyen rituálét kell végrehajtani, milyen ajándékokkal, s ez megköti a démont, hogy teljesítse a kiszabaott feltételekkel az alku ráeső részét. Sok démoni származású hőst találhatunk legendáikban, akik mind misztikus képességekre tettek szert természetfeletti eredetük folytán.

Gyakoriság: Mivel messze a tengeren túlról származnak, ezért nem sűrűn lehet őket látni, ám ennek sokan örülnek is. A Beltenger kikötőiben még csak-csak össze lehet velük futni, ám a tengerparton túli vidékekre általában csak megbízások miatt mennek. A jakkar zsoldosokat és verőembereket mindenhol szívesen látják, mivel tudják, hogy megteszik a kötelességüket, s még örömet is lelnek benne.

Férfi nevek: Dakkor, Daridj, Jekkor, Jodar, Kadak, Kardon, Marad, Rajon, Shagon, Yajin.

Női nevek: Dashen, Jarell, Jenda, Kesha, Kori, Nareja, Rejis, Sanned, Shorin, Yessan.

Foglalkozás: hajós, kalóz, halász, zsoldos, rabló, zsivány.


Ork - Kregg-dorn

Leírás: Az itt élő vad orkok, amint lehetőség adódott a Kataklizma után, gyorsan léptek, és hamar elfoglalták azt a területet, amit ma Kregg-dorn birodalom néven ismerünk. Nevük "hegyi népet" jelent, mivel a hegyekben telepedtek le, s beköltöztek a fent épen maradt városokba, miután elkergették a korábbi lakóikat. Mivel a hegyekben több bánya is fennmaradt, ezért sok a fémük és aranyuk. A keleti partvidéken a kregg-dorn kereskedők irányítják a piacot, de máshol is elismerik őket. Párszáz év alatt elég civilizáltak lettek, de ezt a többi nép nem szívesen látja be. Kézműves mesterségük, s ékszereik igen magas színvonalúak, s még a rowlindok földjére is eljutnak. Civilizációjukat és kultúrájukat szeretnék más népekre is kiterjeszteni, s ezért szívesen pártfogásukba vesznek arra érdemes területeket, bár egyesek brutális inváziókról, s könyörtelen megszállásról beszélnek.

Külső: Bőre barnás, hajuk sötét, leginkább fekete. A férfiak homloka általában igen hamar kopaszodik, s hajuk hátul nő, a fejtetőtől a tarkójukig. Szeretnek fehér alapon sárga-vörös-narancs színekbe öltözni, s általában a vidám színeket kedvelik. Nem túl magasak, nagydarab egyedeik inkább zömökek, ám az asszonyaik sem sokkal alacsonyabbak, bár jóval véknyabbak, karcsúbbak. Azt pedig aljas rágalomnak tartják, hogy a kregg-dorn lányoknak borotválni kell a mellüket, hisz ők sem szőrösebbek, mint a sinnarok.

Vallás: Viszonylag szűk a panteonjukban az istenek száma, ám annál több félisten, és misztikus küldött szerepel regéikben. Valamint számtalan démon, akik olyan lázadó küldöttek, akik megszabadultak isteneik uralma alól, vagy pedig olyan istenek szolgái voltak, akik az istenek harcai során elhulltak és feledésba merültek. Isteneik ugyan nagyhatalmúak, de nem mindenhatóak, és általában valamilyen nem humán formában szoktak megjelenni híveiknek, habár szükség esetén felülthetik az orkok alakját is, ha úgy ítélik, így jobb hatást válthatnak ki. Egyházuk nem teljesen egységes, mivel az egymással ellenséges istenek papjai néha komoly csatározásokat vívnak egymással. A papi hatalom elég jelentős, és komoly adókat szednek be a hívektől, mivel az egyház kezében van a legtöbb társadalmi szolgáltatás, pl. az oktatás vagy a mezőgazdaság megszervezése.

Gyakoriság: A Beltenger partvidékét nem szívesen hagyják el, mert nem kedvelik a hosszabb utazásokat, s a pusztai klímát. Kereskedőik persze a haszon reményében képesek átkelni a legforróbb sivatagon is. Előfordulnak minden nagyobb városban, de néhol kisebb falvakban is letelepedhetnek.

Férfi nevek: Darran, Forden, Gradfen, Kalraff, Kardenn, Keredarn, Naffreng, Raffin, Rorden, Tarugad.

Női nevek: Darek, Ferdlan, Fiarit, Gorand, Karoder, Nagoffer, Nergan, Ragifen, Tereg, Worenal.

Foglalkozás: polgár, kereskedő, harcos, pap.


Ork - Yöder

Leírás: Régebben nomád pásztornép volt, de elmondásuk szerint alapítottak már pár várost is a a Beltenger keleti partvidékén túl elterülő sivatagos pusztában, ahol a vásáraikat tartják. Egyesek szerint a város elnevezés erős túlzás lehet kereskedő falvakra, ezt azonban nem hangoztatják, mert a yöderek igen kényesek örökségükre. A Beltenger partvidékére főleg kereskedőik jutottak el, akik elszakadtak származási helyüktől, s itt találtak új otthont maguknak. A kregg-dorn földekre is be-beterelik időnként állataikat, amire gyakran rossz szemmel néznek a határmenti orkok, s ez sűrűn vezet ellenségeskedéshez. Mivel területeik láthatóan nem bővelkednek javakban, ezért menekültjeik gyakran próbálnak állást keresni kregg-dorn rokonaiknál, ahol a határ mentén olcsón hajlandóak szolgai munkát is végezni, bár ezt mindig a feltörekvés reményében teszik, s hosszú időbe telik, mire megtörnek, s beletörődnek az elkerülhetetlenbe.

Külső: Bőrük a barna világostól sötétig bármelyik árnyalatát felveheti, szemük általában barna, de lehet narancs és vörös is. Egyszerű szőtt ruhákat viselnek, de ha tehetik, azért adnak magukra. Nem túl magasak, és elég zömökek.

Vallás: Panteonjuk vezetője az Istennő, aki világra hozta az egymással civakodó istenpárost, és a kishugukat, a természetet. Vallásuk vezetői nők, bár a kisebb istenek szolgái lehetnek férfiak is. A ceremóniák során a nők kiemelt szerepet kapnak, ami éles ellentétben áll a társadalmuk erős patriarchális jellegével. Hitük szerint élni kell az életet, megelégedni azzal, amit sikerült megszerezni, és nem kell többre törni, mint amit nyújt a Sors. Tudják, hogy más népek istenei a saját isteneik manifesztációi, s így az idegen legendákból igen sokat beépítettek mítoszaik közé. A halál után mindenkit magához emel az Istennő, és eldönti, hogy mi lesz a sorsa – büntetés, jutalom, újjászületés vagy az istenek mennybeli szolgálata. Akit az istenek magukhoz emelnek, azokból lesznek az angyalok, akik a földre szállva segítenek, büntetnek vagy figyelmeztetnek.

Gyakoriság: Igen ritkán fordulnak elő a nagyobb városok kivételével, mivel elég hosszú az út otthonuktól a Rowlind Pusztáig, s kevesen járják végig, mivel igazából nincsenek olyan különleges termékeik, melyekért érdemes lenne ekkora utat megtenni. Erre a vidékre leginkább azért jönnek, mert abban reménykednek, hogy itt több lehetőség lesz pénzt szerezni, s gyermekeik már a vagyon biztonságában nőhetnek fel.

Férfi nevek: Daman, Dölar, Hednür, Kayan, Kizir, Larud, Nayur, Öradan, Yisar, Yörek.

Női nevek: Deli, Deranu, Firten, Hayela, Leyran, Nallen, Önil, Süneli, Yenül, Yiseni.

Foglalkozás: kereskedő, zsoldos, pásztor, kézműves, zsivány.


Rasset

Leírás: A társadalom alján állnak, nincsenek nemeseik, s mivel a kétkezi munkát nem tűrik, inkább ügyességüket és ravaszságukat szokták bevetni, hogy kereskedőként, rablóként vagy portyázóként megszerezzék a napi betevő falatot, s akik még erre is lusták, azokból lesz a szinte minden városban megtalálható kolduló rasset tömeg. Elég esze szokott lenni ahhoz, hogy egyedül ne kezdeményezzen közelharcot, bár karmai és fogai elég csúnya sebeket okozhatnak egy kocsmai pofozkodás közben is. Pusztai rokonaik, akik önálló telepeket alkotnak mások számára kevésbé lakályos területeken, mélységesen megvetik eltorzult testvéreiket. Ezek a kolóniák általában vadászatból és gyűjtögetésből élnek, állatokat csak kis számban tenyésztenek, s a földeket sem nagyon művelik, igaz, nem is szokott túlzottan termékeny lenni.

Külső: Szürkés vagy feketés szőrű, patkányfejű, néha görnyedt humanoidok. Hosszú farkuk szőrtelen, kezükön gyakran karmok meredeznek. Civilizált vidéken gyakran burkolóznak csuhákba, hogy torz testüket és terjengő szagukat elrejtsék, bár ezzel sem érnek el túl sok sikert. A pusztai változatnak sötétebb a szőre, és sokkal ápolatlanabbak, mint a városi, bár ezt nehéz még elképzelni is.

Vallás: Különös, amorf istenekben hisznek, s csak élő áldozatokkal lehet megakadályozni, hogy mérhetetlen mohóságukban elpusztítsák a világot. Népükről úgy tartják, hogy az egyik istenük emelte fel a koszból, az állati sorból, s tette őket értelmessé, hogy elfoglalhassák maguknak a világban őket megillető helyet. Szertarásaik során képesek iszonyatos rémeket megidézni, valamint képesek magukat egy hosszú rituálé végén egyetlen szempillantás alatt biztos menedékekbe juttatni ínségesebb időkben, ám oda már csak az igaz hivők érkeznek meg, a kishitűeket a égbolt démonai falják fel. Isteneiket nem tisztelik, csak félnek tőlük, és tudják, hogy semmi befolyással nem lehetnek a világban zajló dolgokra, s még sámánjaik is csak előre jelezni képesek a vészt, megakadályozni nem. Hitük szerint lelkük minden alkalommal más és más világon születik újjá, ám mindig rasset képében, ezért vannak mindenfelé eltejedve.

Gyakoriság: Minden nagyváros sikátoraiban megtalálhatóak koszos tanyáik, ahol nappal megbújnak a kíváncsi vagy ellenséges szemek elől. Ezek a városi rassetek általában nem nagyon szokták elhagyni otthonukat, bár néha engednek a tömegek bíztatásának, hogy máshol boldogítsa a világot. A vidéki rassetek általában eldugott tanyákon élnek, s nem nagyon hagyják, hogy más szerzetek behatoljanak otthonaikba, de ők is ritkán hagyják el a területüket.

Férfi nevek: Arest, Harin, Hriss, Kassret, Rassel, Reness, Sarren, Sirret, Tariss, Wress.

Női nevek: Assir, Erres, Hisel, Keraln, Raliss, Risstel, Sarret, Serrin, Tesser, Wassal.

Foglalkozás: seftes, zsivány, betörő, rabló.


Törpe - Daller

Leírás: Korábban hegyekben laktak, legalábbis erre utalnak eredetmondáik, ám a hódítók hullámai kikényszerítették őket otthonukból. Egyes kitartó telepeik még most is megtalálhatók a kardone és kregg-dorn határ közelében. Elég primitív, barbár nép, de a városokba menekülők szolgaként és harcosként jól beilleszkedtek a társadalomba. Őseik véres isteneket imádtak, de legnagyobb részük mára felhagyott a rituális véráldozat gyakorlásával, egy pár fanatikus viszont esténként megfelelő áldozatért járja a sikátorokat.

Külső: Alacsony, zömök humanoidok, bőrük világos, hajuk is legtöbbször hosszú és szőke, ezt be szokták fonni. Általában könnyű bőrvérteket viselnek, és mindig készen állnak a harcra.

Vallás: A harcosok istenét tartják a legfontosabbnak, ő a panteonjuk ura, a többiek csak kisegítő szerepet töltenek be mellette. Vallásuk igen sokszor véráldozattal manipulál, ám mostanában a papság megelégszik állatok vérével is. Hisz áldozat kell a csaták, a vetés, az aratás vagy nagyobb útra kelés előtt, hogy elnyerjék az istenek, és a szellem-szolgáik jóindulatát. Ha meghalnak, akkor annak az istennek a szellemszolgájává válnak, akinek leginkább kedvére való volt evilági életük, vagy pedig a kevésbé erényesek az Alvilágba kerülnek, ahol örökké szenvednek, a kísértetek onnan szöknek fel a halandók világába.

Gyakoriság: A sekturok és sinnarok területén alkalmasint lehet találkozni daller zsoldosokkal és szerencsevadászokkal, valamint a társadalomba már generációkkal korábban beilleszkedett rokonaikkal. Ez utóbbiak mindenhol előfordulnak, falvakban, városokban egyaránt, s egy részük a puszta betelepítésével is megpróbálkozott, bár jelenleg kis számú daller tanya létezik, s az is főleg sinnar vidéken.

Férfi nevek: Darek, Derran, Doran, Gardon, Karden, Kadrak, Koradel, Ladron, Oderak, Tadran.

Női nevek: Adrin, Dalnar, Danriel, Derenan, Gelrid, Kalden, Kaderan, Lorren, Narel, Tedran.

Foglalkozás: zsoldos, vadász, kalóz, portyázó.


Törpe - Denír

Leírás: Nincs teljesen egységes társadalmuk, törzsekben élnek a pusztán, vannak kisebb falvaik, a városokban pedig bandákat alapítanak. Mivel általában a társadalom peremén élnek, nem szeretik őket. A denír rablóbandák általában éjszaka dolgoznak, és sűrűn használnak mérgeket, mivel van elég eszük ahhoz, hogy ne keveredjenek harcba az őrökkel. A pusztai denír törzsek általában állattenyésztéssel foglalkoznak, de sokkal civilizáltabbak, mint rokonaik, a shogratok.

Külső: Alacsony, vézna humanoidok, bőrük általában napbarnított vagy kreol. A férfiak könnyen kopaszodnak, s gyakran már fiatal korukban is leborotválják fejüket. Hajuk amúgy sötét, általában barna, szemük színe változó, de szintén barna a leggyakoribb. Szeretik a színes ruhákat, gyakran hordanak kockás mintájú öltözékeket.

Vallás: Hitük igen ősi, ám nem sok maradt fenn belőle, mivel maguk a denírek sem tartják nagyon magukat az ősi vallásukhoz, egyedül az alapja maradt meg: amit a földi lét során megszerzel, azt viszed magaddal a túlvilágra is. Ezért természetesen törekednek a minél nagyobb nyerészkedésre. Ősi legendáik szerint, melyeket nem szivesen osztanak meg másokkal, korábban élő áldozattal tartották fenn őr-démonaik jóindulatát. A pár fennmaradó denír szekta igen sok rémtettért felelős, amivel őseik birodalmát próbálták helyreállítani véráldozatok sorával, s ezzel a gyakorlattal még ma sem hagytak fel. Papjaik ridegek, kíméletlenek és sokszor kegyetlenek – céljuk, hogy démon urukat szolgálják, és neki előnyöket nyújtsanak.

Gyakoriság: Állítólag már a Kataklizma előtt sem volt egységes nemzetük, s ezt látszik alátámasztani, hogy most is rengeteg különálló telepet alkotnak, de mind valamilyen létező civilizáció működésére alapszik. Az összes nagyvárosban megtalálhatók, s egyesek falvakban is munkát találhatnak, bár ott csalárdságuk miatt nem szívesen alkalmazzák őket. Önálló falvaik, kolóniáik nincsenek, bár az azonos városban lakók viszonylag összetartanak. Bár nem szeretik őket, a shogratok és rowlindok is elfogadják jelenlétüket táboraikban, azonban a sekturok már nem ilyen toleránsak.

Férfi nevek: Delerand, Derniar, Dernelran, Dolerin, Erdweln, Eredath, Karedion, Meralind, Relmadin, Relevon.

Női nevek: Adlannas, Dilenir, Kairilden, Kortelas, Laredin, Meridir, Milarel, Noriest, Radesin, Siranel.

Foglalkozás: zsivány, fosztogató, méregkeverő, seftes, mágiahasználó.


Törpe - Shograt

Leírás: Mivel fő foglalkozásuk mások földjeinek lerohanása, nem túl népszerűek a legtöbb nép szemében, ez persze legkevésbé sem zavarja őket, mert mindenkit alsóbbrendűnek tartanak - ezért is fosztogatják őket. A legtöbb sunyi népet utálják, - ilyenek a denirek és a tetherisek - mert nincs bennük bátorság és becsület, ami fontos minden shograt számára. A pusztán vándorló törzseik tenyésztik a legjobb hátasgyíkokat, harcosaik ezek hátán rohanják le a falvakat, s vágják le a védőket. Nagyon jó íjakat készítenek, de ezek legtöbbször túl kicsik a többi nép számára. Gyermekeik egy részét szellemek szállják meg, akik különféle változásokat okoznak bennük, s ha ez nem rontás, amit idővel felismernek, akkor nemcsak életben hagyják, hanem misztikus erőket tulajdonítanak nekik. Vezéreik egy részének négy keze vagy csavaros szarva van, ami előnyt biztosít nekik a többi harcossal szemben. Az idegen népek lemészárlását nem tekintik bűnnek, mivel úgy vélik, hogy céljuk meghódítani az összes területet, amire a szél az ő földjükről fúj, ilyen pedig van elég. Nem jellemző rájuk a szociális viselkedés, egymás között is állandóan marakodnak, s egy-egy vitát egy hirtelen előrántott kés szúrása dönt el.

Külső: Alacsony, szívós humanoidok, hajuk sötét, szemük általában barna, de általánosan előfordul a narancs vagy vörös is. A férfiak korán kopaszodni kezdenek, hajukat legtöbbször a tarkójuknál fogják össze. Nem szokták túlzásba vinni az elegáns öltözködést, általában praktikus, könnyű ruhákat hordanak. Ennek ellenére nagyon szép, díszes ruháik is vannak, és ha piacra indulnak a megszerzett holmikkal, ki szoktak öltözni, hogy mindenki irigykedjen rájuk. A shogratok egy része megváltozott a szellemek tevékenysége által, ezeknek lehet a normálisnál kevesebb vagy több szerve, végtagja, esetleg különféle kisebb állati jegyeket vehetnek fel, pl. agyarak, szőrös hát, fül, esetleg egy kis farok. Ezt a shogratok nem tekintik bajnak, s nem ölik meg a megváltozott gyermekeket a többi néphez hasonlóan – ha nem életképes, a természet úgyis elvégzi a dolgát.

Vallás: A természeti szellemekben hisznek, akik mindennel kapcsolatban állnak, ám mégsem mindenhatóak. Sámánjaik tudnak rituálékat, amivel a szellemeket a saját akaratuk alá kényszeríthetik. Némelyik szellem hatalmasabb a többinél, ezek egyfajta félisteni szerepet töltenek be vallásukban, de igazából ezek sem központi figurák. A szellemek útját ki lehet fürkészni, és lehet befolyásolni, így a sors kerekét mindenki oda forgatja, ahova akarja, ha elég erős hozzá. A vallás és a babonák fontos szerepet töltenek be életükben, már csak azért is, mert a szellemek által megszállt shogratok is részei mindennapjaiknak. Sámánjaik általában vezető szerepet töltenek be a hadurak mellett, s úgy tartják, a szellemek mindig vigyáznak szószólójukra, ezért a sámánokat csak mágikus fegyverrel lehet halálra sebezni. Ennek alapjául talán rendkívüli szívósságuk és a nagyon hatásos gyógymódjaik szolgálhattak.

Gyakoriság: A puszta déli részén a shograt hadurak uralkodnak, ám mivel nem nagyon szeretik őket barbár szokásaik miatt, sokkal távolabb nem fordulnak elő jelentősebb számban. A tetheriseket és sinnarokat nem zavarja jelenlétük, amíg jó pénzt hoz a velük való kereskedelem, azonban a rowlindok és sekturok mindent megtennének, hogy a világot megszabadítsák tőlük, így érthetően kisebb számban lehet őket náluk látni, s akkor is főleg lincselésekkor. Magányos shograt kereskedők és zsoldosok gyakorlatilag az egész vidéken megtalálhatók, ám ezek legtöbbször meghúzzák magukat, s ennek köszönhetik hosszú életüket.

Férfi nevek: Ashad, Dagra, Godhar, Goshra, Kashor, Marugh, Ogad, Reghad, Shagur, Toghir.

Női nevek: Agrai, Dora, Eghin, Gusha, Kadha, Korig, Naud, Oguda, Shanu, Tugash.

Foglalkozás: portyázó, fosztogató, íjász, zsoldos, kereskedő.


Szólj hozzá a témához!

Összes hozzászólás új ablakban

Vissza a Főoldalra Vissza a Beltengerhez Levél írása