Infó Világ Alkotókör Termékek Játékok Fórum
Hátas és igás állatok a Beltenger vidékén

( Honlaptérkép ) Főoldal - Világ - Beltenger - Hátas és igás állatok


Haszonállatok Hátas és igás állatok Házőrző és vadászállatok

Hátasgyík: Megtermett, kétlábú növényevő gyík, általában élénk színű, a tenyészetétől függően. Hátsó lábai izmosak és masszívak, így jelentős terheket is képes elcipelni. Mellső lábai satnyábbak, azokkal szedegeti le a magasabb növények friss hajtásait, és rájuk támaszkodik, ha lehajol inni. A háziasított állatok jóval jámborabbak, mint vad társaik, de azért ők is kiosztanak néha fájdalmas rúgásokat és harapásokat, ha valami zavarja őket. Ha nem etetetik őket megfelelően, elsősorban friss növényekkel, könnyen csökönyössé válhat. Némelyik változatának igen erős szarupáncélja van.

Hátasgyík, ragadozó: Termetre kisebb, mint a növényevő rokona, de rendkívül veszélyes mérgező harapása és hihetetlen gyorsasága miatt. Általában rejtőszíneket visel, általában barnás, feketés, de sivatagokban és a szavannákon vöröses-sárgás árnyalatú példányok is élnek. 3-4 fős csoportokban vadásznak, és elég élén közösségi életet élnek. Némelyik mindenevő, és növényeket, gyümölcsöket is fogyaszt, ám legtöbbször dögökön élnek vagy vadásznak. Egyes törzsek háziasították őket hátasnak, és pl. a shogratok elsősorban ilyen gyíkokat lovagolnak meg, amikor csatába indulnak. A gyors futást csak rövid távon bírja.

Ló, harci: A harci méneket mindenhol megbecsülik, ahol a kultúra kifejlesztette a nehéz lovasságot. Nagyon erős, teherbíró ló, nehéz teherrel is képes elég nagy távolságokat is megtenni, s harcban nagy segítségére van a gazdájának, ha jól beidomítják, ám alapban is harcias, agresszív.

Ló, hátas: A legtöbb utazó a hátaslovakat használja, hogy elérje célját. A lovak jól alkalmazkodnak a környezethez, színük alapban sárgástól a barnáig terjed, de a sivatagi ló szívós és világosabb, gyakran fehér, míg a hegyvidéken élő erősebb, s sötétebb színű. Nagyon sok változata van, attól függően, hol tenyésztették, s milyen fajták keveredtek benne.

Óriás teknősgyík: Mindenevő pusztai hüllő, elsősorban éjjeli lény. Erősen páncélozott teknő borítja a testét, ami a feje és hat lába kivételével mindenhol tökéletesen védi. Gyomra igen erős, gyakorlatilag bármit képes megemészteni. Sok helyen találhatunk háziasított példányokat. Ezek teknőjét a jó állattenyésztők kiskoruktól kezdve igényre tudják formázni, rakteret vagy bakot létrehozva rajta. Igen goromba állat, s akit agyaraival elkap, annak hamar vége. Látása és esze nem túl éles, s nem tesz különbséget barát és ellenség között, főleg, ha rossz a hangulata - s ez általában így szokott lenni. Egyedül hihetetlen ereje miatt használják a polgári életben, valamint a katonaság ostromgépek szállítását végezteti velük. A harcra idomított, és katonai használatra kialakított páncélú állatokat csata-teknősnek is nevezik.

Páncélosgyík: Páncélozott szelvényekkel és tüskékkel fedett hüllő. A szavannák és bozótos területek lakója, a pusztán hamar éhen hal. Igen nagy testű, akár 6-8 méteresre is megnő, ebből 4-5 méter a teste és 2-3 méter a tüskés buzogányban végződő farka. Színe a világostól a sötét barnáig terjed, tüskéi vörösesek a végükön. Nem agresszív állat, ha megtámadják, akkor is inkább menekülni próbál, habár a terepet megszórhatja rövid távra kilőhető, mérgező tüskéivel. Ezek a tüskék akkor is könnyen leválnak, ha erősebb rántás éri őket, s a yannarok használják őket fegyverként is, mert a friss tüske jó darabig megőrzi mérgező hatását. Bár lomha állat, de szekerek vontatására gyakran használják. A fogságot tűri, ha megfelelően etetik. A farkukat le szokták vágni, mert amikor maga mögé legyint, általában végzetes azoknak, akik ott állnak.

Silat: A szavannán, a köves pusztákon és a dombvidékeken élő patás. Rövid ormánnyal rendelkező feje hosszú nyakán ül. Növényevő, elsősorban leveleket fogyaszt, de a pusztában beéri szinte bármivel, ami elég kerül. Gyomra nagyon erős, képes szinte bármit gond nélkül megemészteni. Kisebb, 8-14 egyedből álló csoportokban járják a vadont, élelmet keresve. Sok vidéken háziasították, s bár húsát is fogyasztják, elsősorban igásállatként és teherhordóként alkalmazzák. Hálás állat, kevés vízzel beéri, és igénytelen a táplálkozását tekintve.

Teve: Sivatagi hátas, nagyon jól tűri a szárazságot. A sivatagot csordákban járja. Szelídítve is csökönyös, arra megy, amerre akar, s igen nehéz más irányba kényszeríteni. Ha nem akar tovább menni, egyszerűen leül, és nem mozdul. Ha valaki nem tetszik neki, leköpi vagy felrúgja.


Szólj hozzá a témához!

Összes hozzászólás új ablakban

Vissza a Főoldalra Vissza a Beltengerhez Levél írása