Infó Világ Alkotókör Termékek Játékok Fórum
Káosz RPG Alkony - Mágia

( Honlaptérkép ) Főoldal - Játékok - Szerepjáték - Káosz RPG - Mágia


Noro cikke
Kadmon bejegyzéseivel

A mágikus ellenállás lélekre ható varázslatok ellen a Tudat 1/4 része. A testre közvetlenül ható varázslatok (pl. átváltoztatás) ellen a Fizikum 1/4 része jelenti a védelmet. A sikeres ellenálláshoz a negyedrész alá kell dobni. (Pl.: egy karakter Tudata 45-ös. Akkor egy Parancsvarázs ellen 45 / 4 = 11 % esélye van.) Ezek a védelmek viszont nem csökkennek, vagyis minden esetben ekkorák. A fizikai síkon támadó varázslatok (pl. elemi mágiák) ellen a célpont Reflex-próbára jogosult. Ha a varázslat területre hat (pl. tűzgolyó), a sikeres próba csak felezi a sebzést, ellenkező esetben (pl. tűznyíl) a karakter félreugrott, tehát nem kap sebzést.

A Varázstárgy kötése és Esszencia mozgatása varázslatok nem léteznek. A kevés létező varázstárgy önmagát köti. A sámáni készítésű fókuszokat nem kell a használójukhoz kötni.

Sámánok: A szellemigázók útja szerint. (Megtalálható Noro oldalán: http://noro1.freeweb.hu/kaosz/saman.htm)
A Szellemnyelv mutatja a szellemek jóindulatát (olyan, mint papoknál az elhivatottság), a Révülés azt, hogy milyen hosszan tud szellemeket idézni (analóg az esszencia-felszabadítással), a Szellemhívás arra szolgál, hogy megidézzen egy szellemet, a Szellemharc pedig arra, hogy az uralma alá hajtsa azt.
Utóbbihoz egy egyszerűsítés: ha a sámán nem akarja magához kötni a szellemet, csak egyetlen szolgálatot (varázslatot) akar kicsikarni belőle, akkor nem kell lejátszani a csatát, csak egy ellenpróbát kell dobni: a szellemharc jártasság és a szellem erőszintje között. Mindkettő dobás nehézsége a másik érték. Aki jobban aládob a saját célszámának, az győz.
A szellem olyan varázslatot tud létrehozni, amelynek EP-igénye nem nagyobb, mint a szellem ereje x10.
Továbbá ennek a világnak a jellegzetessége, hogy a szellemek képesek egy mágikus fonallal a megkötőjük varázserejére csatlakozni, és a szolgálat során annyi EP-t elvenni, amennyi a szintjük.

Boszorkánymesterek: Saját és mások életerejéből varázsolnak, amihez vért kell ontaniuk. Legtöbbször fekete-mágiával foglalkoznak, de ez nem kizárólagosan igaz. A boszorkánymesteri mágia a theldarin mágiából származik. Ők Mágiahasználat (boszorkánymester) és Aszkézis jártasságokat használnak. Az aszkézis ugyanazokat a számértékeket használja, mint Káoszban, csak a mechanizmus más: a boszorkánymester nem a varázserejét tölti fel, melyet aztán később tetszés szerint elvarázsol. Ő minden egyes varázslat előtt el kell végezze a fizikumpontok esszenciává alakítását, melyet rögtön fel kell használnia. 6. szintet elérve mások életerejét is felszabadíthatják.
Mágiahasználatuk megegyezik az akadémikussal, azaz elvileg bármilyen varázslatot tanulhatnak. Alapvetően mégis a Fekete és a Kígyókő (elmemágia) kódex a sajátjuk. Ha ezeken kívülről akarnak varázslatokat tanulni, megtehetik, de a varázslat szintjének 100-szorosát ki kell fizetniük Jp-ben.
Fontos: A Fekete kódex varázslatainál rájuk nem vonatkozik az EP-igény, csak az FP-igényt kell kifizetniük. Ehhez van igazi affinitásuk.

Varázslók: Minden varázslat-csoport külön jártasság: Mágiahasználat (típus). Úgy kell használni, mint a Mágiahasználat (akadémikus)-t, de tanulásuk egyenként negyedannyi Jp-be kerül. Egy varázstudó általában csak egy utat ismer.

A létező típusok:

A varázsló úgy varázsol, hogy az auráját alakítja mágikus energiává, és ezt a felszabaduló mágikus energiát formázza az akaratával varázslattá. Ezt lényegében a megszokott esszencia-felszabadítás jártasság írja le.
A Fekete kódex alá tartozó varázslatok ebben a világban nem igényelnek FP-t, az a boszorkánymesterek reszortja. Ha egy varázsló ezekkel foglalkozik, akkor az EP-igény megnő a megadott FP-igény felével.

Valódi Mágus akkor lesz valakiből, ha több iskolát is ismer, valamint elmélyed a Mágiaelmélet jártasságában. Amely, még egyszer hangsúlyozom: nem előfeltétele a Mágiahasználat (típus) jártasságoknak. Feltétele viszont a Szabad Mágiahasználatnak, amelyet csak a Mágusok űzhetnek. A Szabad (hívják spontánnak is) mágia további követelménye legalább három mágikus iskola hagyományos ismerete, mind legalább 7. szinten.

Papok: Kevés varázslatot ismernek, hogy pontosan melyeket, azt viszont az isten határozza meg. Tehát minden istenhez lesz majd egy konkrét, rövid lista. Varázslataikat nem kell kérniük az istentől (azaz nincs semmiféle memorizációs-hibrid rendszer), hanem ugyanúgy meg kell tanulniuk őket, mint az akadémikus mágia használóinak.
A Pap-félék főbb csoportjai a következők:
Papok: Hitük (és híveik hitének) erejéből jönnek létre a mágikus hatások. A legtöbb vallás így kezdi, aztán kialakulhatnak belőlük a valódi papok.
Valódi papok: Egy olyan istenben hisznek, ami valóban figyel rájuk és kérésükre képes csodákat tenni. Általában nem maga az isten felügyeli őket, hanem valamilyen megbízott angyal vagy szellem, aki közvetít. Szemfüles angyalok gyakran járják a világot, hogy olyan egyházakat találjanak, amiket még nem sajátított ki más hatalom. Ekkor ugyanis a közvetítő angyalnak is jár a hívók energiájából, amit fel tud használni a saját fejlesztésére.
Ez a két típus a Káosz alapszabályai szerint használja az Elhivatottság és Áldozat jártasságokat. Nincs viszont szükségük Esszencia-felszabadításra: akár összes hatalmukat egyszerre ellőhetik.

Léteznek még továbbá:
Templomosok: Harcos papok, ha valódi egyház tagjai, akkor varázstárgyakat szoktak kapni, ha csak isten nélküli egyház képviselői, akkor szerencsésebbek, mint a többi harcos - valahogy mindig az ő javukra dőlnek el a dolgok.
Ők a Sors értékükhöz kapnak jelentős kedvezményeket: minden Elhivatottság szintjük után egy ponttal nő a Jósors zónájuk (asszimmetrikusan). Továbbá minden fontos küldetés, ami sikerre vittek, szintén 1 ponttal növeli a Jósorsukat.
Végül léteznek olyan egyházi személyek, akik valójában varázslók, csupán azt hiszik magukról, hogy hatalmuk szakrális eredetű. Ők értelemszerűen valamelyik másik mágikus módszer szerint varázsolnak, amelyhez valójában tartoznak.

Diabolisták és boszorkányok: Ők aura-kapcsolatban állnak egy démonúrral, lélekkötés révén. Így tulajdonképp a saját aurájukból varázsolnak, csak épp annak erősségét a démon megnöveli.
Diabolista amúgy lehet bármelyik varázstudó, és a diabolisták akkor is tudnak varázsolni, ha pártfogójuk nem segíti őket, feltéve, hogy rendelkeznek megfelelő képzettséggel és ismerik a varázslatot. A démoni erő csak segíti és kiegészíti a már meglévőt.
A boszorkánymesternek érdemesebb diabolista módon varázsolni folyamatosan. és csak akkor nyúlnia a saját életerejéhez, ha kifogy a démoni aura.
Sámán nem nagyon lehet diabolista, mivel nincs olyan épeszű szellem, aki hajlandó magát egy démonhoz kötni. A pap és a diabolista már alapból is hasonló jellegű, így ezeket kombinálni nem igazán van értelme.

A diabolista egy bizonyos szertartás során “születik”, melyet elvégezve a varázstudó összeköti a lelkét pártfogójával. Ez lényegében a "Gonoszság meghívása" nevezetű Káoszos varázslat, azzal a különbséggel, hogy nincs feltétlenül szó gonoszságról (na jó, azért elég gyakori :-)), és a pártfogó tudata nem uralja el a varázstudó elméjét.
A diabolista Varázserő főértéke megnő, és ennek a bónusz értéknek a felhasználásához semmilyen esszencia-felszabadítás jártasságra nincs szüksége. Ha boszorkánymester, ez a plusz érték akkor is szabadon felhasználható varázserőként jelentkezik nála, nem életerő-bónuszként. A bónusz pontos értéke a pártfogótól függ.

A diabolistává vált karakternek a továbbiakban 10 %-kal több Jp-t kell költenie minden fejlesztésre (azaz ha alapból pl. 300 Jp kéne egy növeléshez, mostantól 330 szükséges).


Szólj hozzá a témához!

Összes hozzászólás új ablakban

Vissza a Főoldalra Vissza a Szerepjátékokhoz Levél írása